Mozgalmas évkezdetünk volt, most volt csak időnk kirakni fotókat oldalunkra az idén átadott 50 és 40kW-os rendszerekről, a DÉMÁSZ részére átadott rendszerről és kibővült csapatunkról.
Itt lehet megnézni őket: http://napelem.net/magyar_napelemes_ceg/
Ez nem vicc, Kínában még mindig 5 éves tervekben gondolkoznak és határozzák meg az ágazati direktívákat.
Nemrég jelent meg a 2011-2015 közötti időszak napelemes tervének frissített változata, érdekesebb adatok a célkitűzések közül:
Bár néhány cél kérdéses lehet majd, de Kína már most is a világ cellagyártásának felét, és a szilíciumgyártás 45%-át adja.
Mi sem mutatja jobban a napelemek versenyképességének fejlődését, hogy nemrég egy óriási, 250MW-os erőművet jelentettek be Spanyolországban - támogatási rendszer igénybevétele nélkül.
A napelemes erőmű 2013-ra állhat üzembe, és közvetlenül az egyik spanyol áramszolgáltatónak, a Red Eléctrica de España-nak adja majd el az áramot.
Amerikában fontos téma lett a kampányban a megújuló energia felhasználása. Obama a héten egy új elnöki direktívát adott ki, ami az új villamos hálózati fejlesztések felgyorsítását tűzte ki célul.
A napelemek támogatása mellett a fejlett országokban kiemelt fontosságot kapott a jövő hálózatainak fejlesztése: a mai villamos hálózatok ugyanis nagyrészt egyinárúak, a nagy erőművektől a kisfogyasztók felé hierarchnikusan épülnek fel. Azonban a XXI. század energetikája újra a kisebb helyi termelő egységek felé fordult (korszerű gázmotorok, nap és szélenergia, stb), ami szükségesség teszi majd a rugalmasabb elosztást is 5-10 év múlva, például hogy bizonyos körülmények között a lakossági hálózatról vissza lehessen táplálni a középfeszültségű hálózatra is.
Ezt a legtöbb európai és észak-amerikai kormány már felismerte, és a legnagyobb állami erőforrásokat a hálózati fejlesztésekbe és a smart-grid kifejlesztésére költik - reméljük csak, hogy nálunk is lesz erre figyelem, mielőtt túl késő lenne, bár egyes félelmek szerint itthon csak Paks fejlesztése (tehát a régi struktúra megerősítése) várható, illetve amellett másra már nem fog pénz jutni. Reméljük csak, hogy nem így lesz, és a hálózat fejletésre is jut pénz és erőforrás, különben újra évtizedekre lemaradunk majd Európától energetikában, és hálózati együttműködési lehetőségekben is.
Nemrég tették közzé a 2011-es eredmények alapján a világ legnagyobb napelem gyártóinak listáját - erről itt egy bővebb cikk.
Az 5 legnagyobb gyártóból 4 kínai, tehát ma már nem is kérdéses, hogy melyik ország a vezető a modul gyártásban.
De érdemes megnézni, hogy a legnagyobbak mellett kik még a vezető kínai gyártók.
Itt egy érdekes grafikon erről, ami valójában a 2011. novemberében összegezte, hogy melyik gyártók miként módosították évi összes szállításaik előrejelzését. De ennél talán érdekesebb, hogy ez alapján látható, hogy kik a legnagyobb kínaiak és mik a tényleges teljesítményben a különbségek.
Megérkeztek az 2011-es ágazati és cégenkénti összesítések, teljes cikk:
http://napelemek.blog.hu/2012/02/28/legnagyobb_napelemes_gyartok_2011_2012
A megújuló energiaforrások előnyeit jobban kellene használnia a Nemzeti Energiastratégiának, mely jelen formájában kijelölt fejlesztési irányokat nem veszi figyelembe, elmaradott, konzervatív elvek mentén tervez 2030-ig, áll a MSZIT lapunkhoz eljuttatott véleményében.
http://vilaggazdasag.hu/vallalatok/energia/beszoltak-a-szelesek-a-kormany-ezt-nevezi-zold-strategianak-368424
és itt is:
Az osztrák Fronius új invertert jelentetett meg: az IG Plus sorozat legkisebb új tagja az IG Plus 25V-1.
Ma büszkén jelentette be a MVM, hogy “11,66 forintért állított elő egy kilowattóra áramot”.
Ezt csak azért emelném ki, mert sokszor és sokan emlegetik beszélgetéseken, hogy Paks fillérekért állítja elő az áramot, és a 4-5 forintot is többször hallottam. Ezek szerint ez közel sem igaz, közelebb van a 12 forinthoz. (és ez nettó)
Ez egyáltalán nem tűnik olcsónak: ha hozzátesszük, hogy éjjel pl. ezen az áron nem is lehet eladni a zsinóráramot, azaz éjszaka veszteséges az áramtermelése, akkor pláne - és ezt az éjszakai veszteséges termelést a nappali, drágábban eladható áram extra bevétele kompenzál csak.
Ez az ár tervezett bővítés gazdasági értelmét is megkérdőjelezi lassan: ahogy folyamatosan csökkennek a megújuló energiák (nap és szél) által megtermelt áram költségei, és ez a tendencia még ha mérsékeltebben is folytatódik, akkor mire megépülnek az új paksi blokkok (várhatóan 20 év múlva), addigra félő, hogy túl drágán (azaz folyamatos veszteséggel) fognak termelni az új blokkok.
